<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<rss version="2.0" xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/">
	<channel>
	  		  <title><![CDATA[egy angyal élete friss bejegyzések]]></title>
	    <link><![CDATA[http://.blogter.hu/]]></link>
	  
	 
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Egy perc boldogság nekem]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://angyallany.blogter.hu/428697/egy_perc_boldogsag_nekem]]></link>
  	   <description><![CDATA[Ha a lehangoltságról, pesszimizmusról, szomorúságról és rosszkedvről van szó, akkor az utóbbi idők tapasztalataiból sikerült pár dolgot összeszedni, ami boldoggá tud tenni a nehéz időkben, akár csak pár percre is.
Ez a bejegyzés elsősorban nőknek, azon belül is olyanoknak érdemes, akiknek nincsen kicsi gyerekük vagy kemény munkájuk. Bár ki tudja, meg lehet ezt oldani talán.
Itt egy Top 10 &bd...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Tue, 17 Aug 2010 07:57:48 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Még mindig itt van..]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://angyallany.blogter.hu/422096/meg_mindig_itt_van]]></link>
  	   <description><![CDATA[Hiába is próbálom másképp gondolni,elhitetni magammal,h nem így van,mégis mindig eszembe jut.Megpróbálom Zsömit elítélni amiért mg mindig a nagy szerelmén gondolkodik és közben én is ugyan ezt csinálom,évek óta.Ő már talán rég túltette magát rajtam,én meg még mindig itt szenvedek.
Nem tudom mit tegyek.Az élet semmivel nem lett könnyebb,h nincs mellettem.
Mit csinálhatnék?]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Sat,  3 Jul 2010 15:04:06 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[A kifutók világa..]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://angyallany.blogter.hu/414852/a_kifutok_vilaga]]></link>
  	   <description><![CDATA[Huha, amikor feljöttem a blogra kissé meglepődtem, amikor a saját írásomat találtam a vezérblogban. Meglepő, mert ilyen még nem volt és meglepő, mert voltak sokkal jobb gondolataim is. De végső soron örülök. Köszönöm.
Tévedtem, ma találtam valami érdekeset, ezért most nem a terveimről lesz szó.
Már sokadjára talál meg magának egy-egy modell ügynökség. Ez szép és tökéletes bók, meg jó dolog, d...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[1]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Tue, 18 May 2010 11:31:09 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Az első kételyek..]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://angyallany.blogter.hu/414488/az_elso_ketelyek]]></link>
  	   <description><![CDATA[Ha az embernek vannak céljai az életben, sokkal könnyebben mennek a dolgai. Megtalálják azok az emberek, akik tudnak neki segíteni, ahhoz, h elérje a célját.
12 éves korom óta él egy álmom: Anglia. Vannak kisebb-nagyobb elképzeléseim, amolyan mellékes dolgok is.
Mostanában, h egyre közelebb kerülök hozzá és egyre gyakrabban rám törő félelmek mellett is biztosan tudom, h ez az életem, egyenes ...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[7]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Sun, 16 May 2010 14:15:44 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[No name.]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://angyallany.blogter.hu/413070/no_name]]></link>
  	   <description><![CDATA[Nosztalgiázom. És igen, lehet hülye vagyok, de ha ő mondaná visszamennék.
Lehet nem vagyok normális, de miért ne. Hallgatom ezt a szép muzsikát, és valamiért őt képzelem a zongora mögé. Szépen játszik, szép az arca, a keze jár, kisimult, örömteli, mégis valahol fájdalom látszik.
Mindig, ha őt látom, tudom, h örül, de valami mégsem jó, valami fájdalom mindig van. És nem tudom, h ez vajon a val...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Sat,  8 May 2010 22:24:45 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Napi csodák.]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://angyallany.blogter.hu/411218/napi_csodak]]></link>
  	   <description><![CDATA[Az egyik kedvenc filmem a Dirty Dancing 2. Amikor megnézem, mindig valahol egy más világban kötök ki.
Olyankor hiányzik valaki, aki mellettem lehetne. Olyankor rossz egyedül lenni. De valahol mégis jó, mert ha valaki teljesen "hétköznapi" ember lenne mellettem, vissza kéne zuhannom a valóságba, ami már nem is olyan szép, nem is olyan tökéletes.
Gyönyörű történet két fiatal szerelméről és küzd...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Mon, 26 Apr 2010 23:19:30 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Survivor.]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://angyallany.blogter.hu/410957/survivor]]></link>
  	   <description><![CDATA[Na jó, vannak hülyeségeim. Tudom, kicsit túllépek az átlagos emberek ilyen hibáin, de kénytelen vagyok.
Elmesélem mi is ez. Bár sokan nem néznek érte normálisnak az tuti. De vigasztaljon: Vannak még ilyen emberek (igen, akár hiszed, akár nem).
Jó, ha pozitívan gondolkodsz, ez egy tény. Nekem feladatok kellenek magamtól a pozitív gondolkodáshoz. Például, a pár hete elvesztett barátom, amikor m...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Sun, 25 Apr 2010 10:15:46 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Hálo,az élet szar!]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://angyallany.blogter.hu/392019/haloaz_elet_szar]]></link>
  	   <description><![CDATA[Nem tudom miért van ilyen rossz kedvem.Vasárnap reggel óta,mintha elvágtak volna minden jó kedvet az életben.
Kezed besokallni ettől a letargiától.Vasárnap felébredtem és majdnem elsírtam magamat,annyira rossz kedvem volt.Hát,nagyon jó így kezdeni a napot.
Azóta ez csak romlott.Mostmár szinte egész nap ilyen vagyok.Mindent felveszek,ha valakit egyébként magasról tojok le,azt is komolyan vesze...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Tue, 19 Jan 2010 20:03:06 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Nem tudom mi van velem. :D]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://angyallany.blogter.hu/391226/nem_tudom_mi_van_velem_d]]></link>
  	   <description><![CDATA[Ma létrehoztam az új blogomat.Hétfőre várható az első bejegyzés megjelenése.Nagyon örülök,h eszembe jutott,mert azt hiszem sok nőnek fogok ezzel örömet okozni.A blogom neve "Hétfő.",a név a témából jött.Egy kis kérdéssor hétfőre,ami talán kicsit elfogadhatóbbá teszi ezt a nehéz napot.Remélem sokan fogják használni,mert nekem is boldogságot okoz.
Ma megnéztem az "egyszerűen bonyolult" című film...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Fri, 15 Jan 2010 19:23:13 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Játszd újra (Sam ??).]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://angyallany.blogter.hu/390590/jatszd_ujra_sam_]]></link>
  	   <description><![CDATA[Oké,ismét jót nevettünk!
Tudtam én,h el fog tűnni. De a villamos szabja rá a rövidnadrágot basszus,ilyet nem játszunk.
Az első alapszabály: a pasikban nem szabad megbízni! Ezt ugye mindenki tudja is és sokan el is fogadják,vannak akik kezelni is tudnák,a többi pedig a saját neméhez vonzódik.
Na,de azt nem mondtam,h a nőkben meg lehet! Ugyanis most kapni fog a pofájára,mert nem a kicsi lelkem...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Tue, 12 Jan 2010 21:34:10 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Gondolatok négy nappal a találkozás után.]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://angyallany.blogter.hu/390072/gondolatok_negy_nappal_a_talalkozas_utan]]></link>
  	   <description><![CDATA[Hm, találkoztunk, beszéltünk. Hagytam, h ő jöjjön. Bizonygatott, hitegetett, elvarázsolt, szeretett és minden, ami kell. Vajon ez így is marad? Meddig leszek érdekes?
Aznap nem mentem fel msn-re, h ne tudja mi van velem. Következő nap megvártam, amíg ír. Annyira nem lehetettem rossz, ha aztán írt nekem. Igaz, h a végén úgy eltűnt, h csak néztem, de lényegtelen.
Azóta gondolom a barátnőjével v...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Sun, 10 Jan 2010 11:42:56 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Hogyan kell játszani?]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://angyallany.blogter.hu/389385/hogyan_kell_jatszani]]></link>
  	   <description><![CDATA[Itt ülök még mindig félig megdöbbenve,félig félelemben a felsőmet szorongatva,hátha találok még egy kis illatfoszlányt,ami utána maradt. Felmerült bennem,h vajon ennyire mondott nemet a többi lánynak is,ahogy írta,vagy csak én vagyok a nagy kivétel,akitől elmondása szerint megremegett a szíve!?Csak az én szavaimat lesi így,h mikor vallom be,h lehet még köztünk valami.Csak velem hajlandó találko...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Wed,  6 Jan 2010 21:51:16 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Kezdődik.]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://angyallany.blogter.hu/387847/kezdodik]]></link>
  	   <description><![CDATA[A francba is.Fenéket "csendes komposztálás a jelenben".Ellopták a kedvenc nyakláncomat.Apukámtól kaptam a 18. születésnapomra.Nagyon sokat jelentett nekem.És ennek a nyakláncnak az elvesztésre sokkal rosszabbul esett,mint akármelyik személytől kapott szúrás.És nincs meg.
Ma megint keresett Betti.Megbeszéltük,h találkozunk.Elég sokszor hallottam,h áh ember,adj neki még egy esélyt.Úgy volt,h dél...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Wed, 30 Dec 2009 21:54:31 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Csendes komposztálás a jelenben..]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://angyallany.blogter.hu/387009/csendes_komposztalas_a_jelenben]]></link>
  	   <description><![CDATA[Néha még kicsit mérges vagyok,főleg ha azokra gondolok,akik megbántottak vagy kikészítenek.De jól érzem magamat,ha úgy nézzük.
Elég gazdagon tojt a télapó,úgyh nem panaszkodom,csak a sok felesleges giccs miatt.Apám kikészít a hülyeségeivel.Azt is kijelentette,h nem mehetek Angliába.Németországba mehetek,Angliába nem.Megint előjött az,h a saját életét akarja folytatni az én személyemben.Szerenc...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Sun, 27 Dec 2009 22:30:27 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Kérdések.]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://angyallany.blogter.hu/385607/kerdesek]]></link>
  	   <description><![CDATA[Megint egy rakat problémával több,ami talán másnak semmit nem jelent,nekem viszont elég sokat.
Kezdem úgy érezni,h mindenki elfogy körülöttem,aki igazán fontos,pedig ez nem így van.Kezdem úgy érezni,h minden,ami eddig felépült belül,az most kezd szétesni és magamat kell átfognom,neh darabjaira hulljon szét mindenem.Kezdem úgy érezni,h nem vagyok elég jó,nemh másoknak,de saját magamnak sem.A le...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Sat, 19 Dec 2009 23:09:18 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Csak nyelt volna el a föld akkor..]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://angyallany.blogter.hu/385433/csak_nyelt_volna_el_a_fold_akkor]]></link>
  	   <description><![CDATA[A szalagavató maga jó volt.A végére halál fáradtan,leverten és égő pofával mentem haza.Alapjaiban jó volt,végig vigyorogtam az osztást és nem rontottam el semmit.
Nem mentem előtte suliba,mert nekem a főpróbán ott kellett lennem és nem akartam egyedül menni.Az angol tanárom elkért az ofőtől és mehetem Ádámékkal.Előtte náluk voltam.Betiék szokás szerint összevesztek.Mindig tépik egymást és néha...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Fri, 18 Dec 2009 23:27:28 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Mindenért meg kell szenvedni!]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://angyallany.blogter.hu/385083/mindenert_meg_kell_szenvedni]]></link>
  	   <description><![CDATA[Elfogadni,elengedni,megérteni,megtenni:nem olyan egyszerűek ezek.
Néha magasba emelkedem egy kis "hitfoszlány" által,majd a pokol legmélyebb bugyraiba süllyedek egy bolond történés miatt.
Elegem van belőle néha,olykor viszont alig várom,h lássam.Elképesztő,h mennyire nem értem őt.Ha azt hiszem,h nem szeret engem sehogy sem,sőt már kezd inkább taszítani,akkor meghazudtol. Ha azt hiszem szeret ...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Wed, 16 Dec 2009 21:03:47 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Elengedés.]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://angyallany.blogter.hu/384813/elengedes]]></link>
  	   <description><![CDATA[Amikor egy hatalmas űr marja a lelkedet,nem tudod mitévő légy.Nem érzed jól magadat és egy ideig talán azt sem tudod mi bánt ennyire,mi az,ami ennyire hiányzik!?
Próbálsz rájönni,közben te magad is tudod a választ.Tudod,h mit súg a szíved,tudod,h mit kellene tenned és mi lenne a helyes,mégis képtelen vagy felfogni.Képtelen vagy elfogadni a helyzetedet ennyi gyötrelmes idő után.H ismét itt vagy...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Tue, 15 Dec 2009 18:16:55 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Álom]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://angyallany.blogter.hu/384170/alom]]></link>
  	   <description><![CDATA[Én,ha álmodom,általában van értelme,általában az életemről van szó,egy dologról,ami éppen foglalkoztat,választ keresek rá.
Éjszaka megint álmodtam,pedig mostanában oly ritkán.Most szükségem volt rá,most választ keresek.
Az álmom színtere az életem.Helyszíne az iskola,nem az én iskolám,de egy álomban tudod,h hol vagy,mit csinálsz,nem kell magyarázat.Akkor is tudod,h az iskoládban vagy,amikor n...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Sat, 12 Dec 2009 19:04:31 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[keze talán hozzánk is elér..]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://angyallany.blogter.hu/383776/keze_talan_hozzank_is_eler]]></link>
  	   <description><![CDATA[Amikor az embert néha nagyon foglalkoztatja valami,néha választ is kap a kérdéseire,ha nem is teljesen nyilvánvaló választ,de legalább egy kis támaszt. Mindig az a furcsa érzésem van,h vannak emberek,akik sokkal rosszabb helyzetben vannak,mint én,mégis daliásan tűrik helyzetüket. De az embereknek általában az számít,h velük,magukkal mi van,a saját helyzetüket tartják a legrosszabbnak. Éppen mos...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Thu, 10 Dec 2009 19:32:37 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  
	 
	</channel>
</rss>
